Az általam eddig megismert legkülönösebb vendégszereplés az e heti rovatban: Stone Gossard egy kis funky utazásban. Nem mintha tőle távol állna ez a stílus.. Főleg, hogy miket képes ötvözni, amiről már pár szóban méltattam egy előző cikkemben. Mindenesetre nagyon furcsa arccal kezdtem el hallgatni a Weapon Of Choice basszusgitárosának szólólemezét, a: MEGA*NUT & FRIENDS-That Would Be Dope!-ot.

 A fiamnak igen tetszett mindkettő, mármint a zene, és a különböző mimikai kifejezések, magyarul a pofák, amiket vágtam hozzá.. Minden új dolog, új inger megmozdít benne valami kielégíthetetlennek tűnő vágyat, hogy azt az újat megismerje, felfalja, ráüljön, szétszedje, vagy hasonlók.. Jelen esetben pedig, hogy rájöjjön - hogyan tud erre a zenére olyan táncot lejteni, ami igazán elismerést, akár tapsot vált ki belőlünk, szüleiből, és aztán bezsebelhesse az odaadó ölelgetéseinket és csókjainkat. Az arckifejezésem olyannyira megérintette és megihlette, hogy igyekezvén lemásolni azt - kezdett bele az általában rock zenére alkalmazott öklöket a magasba lendítő hadonászással – üvöltésre tátott szájkerekítéssel – összehúzott szemű grimasszal, majd annak jelen zenei élményhez inkább illő módosításaival..

 A Weapon Of Choice basszusgitárosa Lonnie Marshall és Stone Gossard 1991-ben találkoztak először, és Marshall elmondása szerint azóta zenélgettek együtt. Kezdetben Gossard lakásán, majd stúdióiban. Gossard a Long Way Back című számban basszusgitáron játszik. (meghallgatható a Zenedobozban) Az albumon egyébként számos neves zenész is vendégszerepel rajta kívül, mint például Trey a Pharside-ból, Norwood a Fishbone-ból, Skerik a Critters Buggin-ből, Les Claypool.. Az egész albumot áthatja valami jó kis régi groove-os funky és egy csomó hip-hop-szerűség.

Kellemes zenehallgatást!

Farkas Gábor

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.01.23. 22:20 NativeSon Nagyon laza ez a szám. És a fiad is:)